Régi gimnáziumi osztálytársakkal mindig öröm összefutni, főleg azokkal, akikkel valóban jóban voltál és nem csak azért érzed kötelezőnek a beszélgetést, mert 4 évig muszáj volt egy teremben ülnötök. Jenő pont egy ilyen osztálytársam volt. Rettenetesen szerette, a környezetet, már amikor megismertem őt tartottam a legnagyobb környezetvédőnek. Aztán most, hogy a szél ismét összefújt minket, az Asztóriánál beültünk egy kávéra, hogy meséljünk, mi is történt, azóta velünk. Ilyenkor mindig kicsit zavarba vagyok, mert sose tartom túl izgalmasnak az életemet, mert én élem és szerintem mindennek az a rendje, ahogy csinálom, ezért nem tartom érdekesnek a történeteim. Viszont másét annál inkább! Most sem csalódtam Jenci sztorijaiban.
Azzal kezdte, hogy az egyetemen egyből megpályázott egy Erasmusos programot, hogy kikerüljön külföldre, mert a magyar mentalitás elég távol állt tőle, környezet tudatosság szempontjából. Spanyol földre került. Nagyon kedvelte a klímát ott és a lányok mentalitása is kedvére való volt, így hamar össze is ismerkedett egy lánnyal. Mind a ketten nagy környezetvédők voltak, hirdették, hogy figyeljen oda mindenki a saját környezetére. Elsődleges missziójuknak tartották, a fosszilis energiaforrások felszámolását és helyette inkább a környezetbarát megújuló forrásokra való fókuszálást. A sok közös munka ezzel, hamar közel sodorta érzelmileg egymáshoz őket, így meg is házasodtak, pár hónap múlva. Kiderült, hogy a lány apja elég vagyonos így az esküvő teljes egészét ő állja.
Hamar meg is rendezték az esküvőt, egy meseszép Spanyol tengerparton. Vissza fogott ceremónia volt, semmi felhajtás, hisz nem akartak nagy ”lábnyomot” hagyni maguk után. Természetesen az áramot napelemmel biztosították, az esti lagzihoz. Egy szóval környezett védően volt luxus az egész. A legjobb fogások, tökéletes panoráma, jó hangulat, mindezt megújuló energiából.
Nagyon örültem az életének, hogy minden rendben alakul vele és egy kicsit talán irigylem is.
Aztán észre se vettem, de már a környezettudatosságról beszélgettünk. Elmondta, mennyire lelassítaná a globális felmelegedést, ha napelem rendszereket, szélerőművet és egy megújuló áramgenerátort használnánk.
Én teljes mértékben egyetértettem vele, csak elmondtam, hogy sok esetben az ember nem tudja megfizetni azt a technikát, hiába hogy csak pozitív hatása van az életre, életünkre. Én is szívesen tennék valami helyeset a Földünkért, de a fogyasztói társadalomban, akkor vagy ütőképes, ha pénzed van, az meg az átlag magyarnak nem igazán van. Nem vagyok túl jártas ebben a kérdésben, ezért jó is hogy felvilágosított, hogy már lehet támogatást kérni ilyen rendszerekre és úgy már nem olyan húzós a napelem ára és kicsit fog szívogatva, de telepíteni lehet az otthonunkra. Az biztos, hogy vissza fogja hozni majd az árát.
A beszélgetés után, hazafelé erről gondolkoztam, hogy majd nekem is telepítenem kell napelem rendszert. Mindenesetre jó aktivista Jenő, mert beleültette a bogarat a fülembe. A megújuló energiában van a jövő!